Az ilyen t�rt�netek rendszeresen keringenek azok k�z�tt, akik papag�jokat tartanak �s dolgoznak vel�k. Dr. Patricia Anderson, a Western antropol�gusa az Illinois Egyetemr�l elmondta nekem, hogy az antrozool�gi�ban, az ember �s az �llatok k�z�tti kapcsolatok tanulm�nyoz�s�ban szerzett tapasztalatait saj�t projektj�n bel�l teszteli �r�kbefogadott, el�rvult papag�jok k�r�ben. 30 �v telt el az�ta, hogy az els�, befogadott mad�r hozz� ker�lt. � volt az Otis nev� szerzetes papag�j.

"Olyan sz�p f�nyes volt" - mes�lte nekem Anderson. "Megtan�tottam kimondani, hogy k�sz�n�m. Nagyon antropocentrikus vagyok, ezt tudom magamr�l, de ebb�l a szempontb�l �ltal�nos�tottam szinte mindent, amit valaha k�z�sen tett�nk. Soha nem v�letlenszer�en mondta a szavakat, hanem mindig csak akkor, amikor valamit tettem �rte, �s siker�lt kontextusba helyeznie a dolgot.

D�bbenetesen j�l kapcsolt �ssze kifejez�seket �s helyzeteket, p�ld�ul amikor kimentem a helys�gb�l, mindig azt mondta: "Mindj�rt j�v�k."
"Ezt elkezdtem tan�tgatni neki, azt�n amikor egyik reggel elkezdtem felh�zni a cip�met, hogy k�sz�ljek a munk�ba, azt mondta: R�gt�n vissza? R�gt�n h�tul?"

B�r a mad�ragyban csak az eml�s intelligenci�j�hoz kapcsol�d� strukt�r�k kisebb r�sze tal�lhat� meg, a k�zelm�ltban a varjak �s a papag�jok vizsg�lata kimutatta, hogy a madarak gondolkodnak �s tanulnak, m�ghozz� az agyuk teljesen m�s r�sz�b�l, egyfajta mad�ragyb�l, mely a medio-rostralis neostriatum / hyperstriatum ventrale n�ven ismert.

Mind a papag�jokban, mind a varjakban az agy �s a testm�ret ar�nya val�j�ban hasonl� a magasabb rend� f�eml�s�k�hez. ennek k�vetkezm�nye mindk�t fajban nemcsak a szok�sos kognit�v kifinomults�g, mint a probl�mamegold�s �s az eszk�zhaszn�lat, de az intelligencia k�t aspektusa is, amelyet r�gen kiz�r�lag emberi jellemz�nek gondoltak. Ilyen az epizodikus eml�kezet, az a k�pess�g, hogy a ment�lis �llapotokat, p�ld�ul a sz�nd�kot, a v�gyat �s a tudatoss�got felismerje.